Bükkaljai borvidék
Hegyközségi nyilvántartás szerint: 1 183 ha
A borvidékbe tartozó települések száma: 22
A borvidék területén már régóta termesztenek szőlőt, a miskolci bort évszázadokon át az északi bányavárosokba értékesítették. Tibolddaróc és környéke a XIX. és a XX. században pezsgő alapbort termelő vidéknek számított. A budafoki pezsgőgyárak is vásároltak bükkaljai borokat.
Klímaviszonyai hasonlóak a többi észak-magyarországi borvidékéhez, éghajlata azonban azokénál szárazabb. A borvidék leggyakoribb talajképző kőzetei a riolit és a riolittufa, amelyeken különféle barna erdőtalajok, illetve fekete nyiroktalajok alakultak ki.
Fő fajtái az Olasz rizling, a Leányka, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay. Borai illatosak, zamatosak és rendszerint élénk savtartalmúak. Újabban terjednek a vörös borszőlő fajták is (Kékfrankos, Blauburger, Kékoportó, Merlot, Cabernet-ek). A bükkaljai borvidék a jövőben a vörösbortermelés egyik bázisává válhat.
Klímaviszonyai hasonlóak a többi észak-magyarországi borvidékéhez, éghajlata azonban azokénál szárazabb. A borvidék leggyakoribb talajképző kőzetei a riolit és a riolittufa, amelyeken különféle barna erdőtalajok, illetve fekete nyiroktalajok alakultak ki.
Fő fajtái az Olasz rizling, a Leányka, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay. Borai illatosak, zamatosak és rendszerint élénk savtartalmúak. Újabban terjednek a vörös borszőlő fajták is (Kékfrankos, Blauburger, Kékoportó, Merlot, Cabernet-ek). A bükkaljai borvidék a jövőben a vörösbortermelés egyik bázisává válhat.
További információ: Bükkaljai Borút Egyesület
Kósik István, 3423 Tibolddaróc
Telefon: 06/30-207-9977